Am�b�k (Entamoeba invadens):

Am�b�k egy tekn�s m�j�ban

Az am�b�k olyan betegs�get okozhatnak, ami az eg�sz �llom�nyt megfert�zheti. A higi�nia �s karant�n emiatt kiemelten fontos! A t�netek nem mindig �szlelhet�ek, ez�rt lehet, hogy csak egy k�s�i st�diumban fedezz�k fel. Az am�b�k a bels� szerveket, beleket �s annak sz�veteit t�madj�k meg.

T�netek:

- leverts�g

Bizonyoss�got a betegs�g fel�l �r�l�kmint�val vagy kenetmint�val szerezhet�nk, amit �llatorvossal n�zet�nk meg. Mikroszk�p alatt j�l felismerhet� az am�ba.

Imidazollal, vagy hasonl� hat�anyag� k�sz�tm�nyekkel kezelhetj�k a fert�z�tt �llatokat, emellett emelj�k a terr�riumban a h�m�rs�kletet, m�g a p�ratartalom legyen alacsonyabb a szokottn�l.

Fontos a miel�bbi kezel�s elkezd�se, ellenkez� esetben sajnos a fert�z�s az �lla hal�l�hoz is vezethet.

Trichomonas:

Ostoros egysejt�ek, amik leggyakrabban a belekben �s a gyomorban tany�znak, gyullad�st okozva.

- �tv�gytalans�g

�r�l�kmint�val mikroszk�p alatt k�nnyen felismerhet� parazita. A kezel�s Clont/Metronidazollal vagy hasonl� hat�anyag� gy�gyszerrel t�rt�nik. Szerencs�re k�nnyen gy�gy�that�, de sz�ls�s�ges esetben elhull�shoz is vezethet. Emberre nem terjed �t.

Kriptosporidi�zis (Cryptosporidium serpentis / C. saurophilum):

A kriptosporidi�zis a legrosszabb megbeteged�sek k�r�be tartozik a k�gy�f�l�k k�z�tt.

Egy pozit�v eredm�ny kivizsg�l�skor (t�netmentes �llatn�l) arra utalhat, hogy olyan eles�g�llattal lett etetve, ami maga is hordoz�ja volt az �l�sk�d�nek (els�sorban C. muris �s C. parvum). Ezek nem fert�z�ek a k�gy�kra n�zve, de t�ves eredm�nyt mutathat a teszt emiatt, viszont a t�nylegesen fert�z�tt �llat is sok�ig t�netmentes maradhat!

T�netek:

- �tv�gytalans�g

Kezel�se Clont/Metronidazol/Flagyl szerekkel �s Bioserinnel, de sajnos az esetek d�nt� t�bbs�g�ben v�gzetes kimenetel� a betegs�g. Esetleg seg�thet, ha a t�pl�l�k mennyis�g�t cs�kkentj�k, �gy tehermentes�tj�k a szervezetet. Ilyenkor el�fordulhat, hogy az �llat saj�t ellen�ll�k�pess�ge meger�s�dik, �s lek�zdi a betegs�get. A gy�gyul�s teljes bizonyoss�g�r�l azonban t�bbsz�ri tesztet kell csin�lni (�r�l�kmint�val nem lehets�ges, a gyomorb�l vett mint�kkal v�gzik). Egy egyszeri negat�v eredm�ny m�g nem bizonyoss�g a teljes gy�gyul�s fel�l.

Coccidium:

Egysejt� szervezet, amelyek k�l�nb�z� �llatok bel�nek vagy mirigyvezet�keinek h�msejtjeiben �l�sk�dnek s ezeknek elpuszt�t�sa �ltal, f�leg ha – mint rendesen – t�megesen jelennek meg, gazda�llatuk eg�szs�g�t, esetleg �let�t is vesz�lyeztetik.

- v�res �r�l�k/hasmen�s

Kezel�se parazita�l� k�sz�tm�nyekkel t�rt�nik. A kezel�s t�bbsz�ri ism�tl�se javasolt, k�l�nben fel�lfert�z�d�s t�rt�nhet.

F�rgess�g:

Sokf�le fajt�ja �s form�ja van a f�rgess�gnek. Van amelyik a belekben �l, van amelyik a gyomorban, t�d�ben vagy m�s bels� szervekben. Fert�z�s gyan�ja eset�n azonnal �r�l�kmint�t kell venni �s egy �llatorvoshoz eljuttatni. Az azonos�t�s ut�n kezd�dhet a megfelel� kezel�s.

Mik�zis:

A gomb�s megbeteged�shez a rossz l�gj�r�s, �lland� nedves talaj vagy a boml� �r�l�k is hozz�j�rulhat.

T�netek:

- elsz�nez�d�tt pikkelyek (pirost�l a barn�ig), legink�bb a hasi r�szen

- gennyes h�lyag

- ny�lt, nedves sebek

�llatorvossal vizsg�ltassuk ki az �llatot, sokszor egy �g�si s�r�l�s k�nnyen �sszet�veszthet� egy gomb�s megbeteged�ssel. J�ddal, betadinnal magunk is tudjuk kezelni a fel�letet, de a legbiztosabb, ha megmutatjuk egy szak�rt�nek. Fontos, hogy gondoskodjunk a megfelel� szell�z�sr�l �s sz�raz tart�sr�l. Legegyszer�bb, ha a gy�gyul�sig k�l�n tartjuk az �llatot.

Atk�k:

A terrarist�k k�r�ben leggyakrabban tapasztalt probl�m�t az atk�k jelentik. Okoz�ja lehet az �jonnan behozott �llat, egy atk�s eles�g�llat, de pete form�ban a berendez�si t�rgyakkal vagy alommal egy�tt is behozhatjuk. N�ha m�r egy s�ta egy b�rz�n, vagy egy m�sik terrarista megl�togat�sa is el�g, �s a mi �llataink is atk�sak lehetnek. Fiatal �s id�s �llatok egyar�nt fert�z�ttek lehetnek, s�t, mivel a v�r�ket sz�vj�k, s ha k�rosan elszaporodnak, ak�r a gazda�llat hal�l�t is okozhatj�k.

T�netek:

- folyamatos d�rg�l�z�s a berendez�si t�rgyakhoz

Az atk�k „h�zi” gy�gy�t�s�ra t�k�letes m�dszer, ha ol�vaolajas v�zben megf�rdetj�k, �gy megfullasztva az atk�kat.

�n Insecticide2000-t vagy Frontline-t haszn�lok. Egy pap�rt�rl�t nedvesre f�jok vele, �tt�r�lgetem vele az �llatot (�gyelve, hogy a sz�jba ne ker�lj�n) �s karant�nba teszem (doboz + pap�rt�rl� + kis vizest�l). Ezzel a vegyszerrel �tf�jom a terr�riumot is (persze miut�n mindent kiszedtem-kitakar�tottam bel�le), hagyom szell�zni 1-2 napot, ut�na visszateszek mindent a hely�re �s berendezem. A k�gy�t �rdemes 4-5 naponta �jra lekezelni, addig ne is tegy�k vissza a terr�riumba, ameddig legal�bb 2 kezel�sen �t nem esett. A vizest�lat k�s�bb tegy�k be, nehogy a vegyszer belekeveredjen az iv�v�zbe, ez�rt ink�bb kint itassuk az �llatainkat.

A berendez�si t�rgyak, alom atk�tlan�t�s�ra szok�s javasolni, hogy s�t�ben 200 fokon s�ss�k ki �ket (persze csak ami nem olvad�kony).

Sz�jrothad�s (Stomatitis):

A sz�jrothad�s egy bakt�riumos fert�z�s, ami kezel�s hi�ny�ban az �llat elhull�s�hoz vezet. Okoz�ja lehet a tart�si k�r�lm�nyek nem megfelel� biztos�t�sa, higi�nia hi�nya, sz�ls�s�ges h�m�rs�klet, visszamaradt vedl�s, gyenge immunrendszer, stb. N�ha a t�d�gyullad�s velej�r�ja.

T�netek:

- ny�ladz�s

- l�that� gyullad�s a fogsor ment�n

Rosszabb esetben �tterjedhet a l�g- �s nyel�cs�re. Ha �szlelj�k, forduljunk �llatorvoshoz mindenk�pp.

Megf�z�s:

A megf�z�s akkor fordulhat el�, amikor az �llatot sz�ll�tjuk, vagy tart�san hideg �s nedves k�zegben van tartva. A betegs�get leggyakrabban bacilus okozza, de ugyan�gy lehet v�rus vagy gomba az okoz�.

T�netek:

- gyakori t�ssz�g�s

Rosszabb esetben forduljunk �llatorvoshoz, aki antibiotikumot �r fel, de magunk is seg�thet�nk a gy�gyul�sban a h�m�rs�klet tart�s megn�vel�s�vel (30-33�C), a meleg�t�l�mp�t is tartsuk tov�bb bekapcsolva.

T�d�gyullad�s (Pneum�nia):

A t�d�gyullad�s legt�bbsz�r a megf�z�s sz�v�dm�nyek�nt alakulhat ki, az ok nagyj�b�l ugyanaz, mint a megf�z�sn�l (l�sd fentebb). Vesz�lye, hogy nagyon r�vid id� alatt hal�lhoz vezethet, hamar el kell kezdeni a miel�bbi kezel�st.

T�netek:

Antibiotikumos kezel�s mindenk�pp sz�ks�ges a gy�gyul�shoz, valamint a megemelt h�m�rs�klet. A kezel�s hi�ny�ban a t�d�gyullad�s gyorsan v�gez az �llattal.

Szorul�s:

Szorul�st a klo�ka el�tt feltorl�dott �s ki�r�tetlen b�ls�r okoz. Lehet a nem megfelel� h�m�rs�klett�l, �trendt�l (pl. tekn�s�k), vagy idegen t�rgy is okozhatja.

T�netek:

- leverts�g

Mindenk�pp vigy�k el orvoshoz a beteg �llatokat, de n�ha el�g, ha langyos, k�z meleg v�zben �ztatjuk 10-15 percet. Ezt megtehetj�k naponta 2x is ak�r, esetenk�nt t�bb id�re is a vizes dobozba z�rhatjuk.

Kalciumhi�ny:

T�netek:

- deform�l�dott k�ls�

- cs�kev�nyes, torz v�gtagok

A nem megfelel� t�pl�l�k okozza ezt a deformit�st. A v�gtagok cs�kev�nyesek, deform�l�dtak, tekn�s�kn�l pl. a p�nc�l puha �s nem n�vi be teljesen az �llat test�t.

K�ls� s�r�l�sek:

T�netek:

- gennyez� ter�let

- elsz�nez�d�tt, esetleg p�pos b�rfel�let

- v�rz�, h�ssz�n� folt

A k�gy�kn�l el�g gyakori. �ltal�ban probl�mamentesen begy�gyulnak, sokszor viszont komplik�ci�k l�phetnek fel.

Harap�s: az eles�g�llatok gyakran okoznak s�r�l�seket h�ll�inken. Az eg�szen kicsi karcol�st�l a nagy, elfert�z�d�tt, gennyes sebekig sz�les a sk�la. Fontos, hogy ha �szlel�nk b�rmilyen sebet, kezelj�k le, vagy komolyabb probl�ma eset�n mutassuk meg �llatorvosnak.

�g�s: a t�l er�s, �s/vagy t�l k�zel l�v� meleg�t�l�mp�k cs�nya �g�si s�r�l�seket okozhatnak. Ken�ccsel lekezelhetj�k, s �ltal�ban 1-2 vedl�s ut�n sz�pen begy�gyulnak a sebek. Hasi �g�si sebeket a talajf�t�k okozhatnak (k�belek, f�t�k�vek, f�t�lapok, stb.)

A legt�bb s�r�l�st, karcol�st lehet betadinnal, �g�s elleni ken�cs�kkel h�zilag kezelni.

Klo�ka kifordul�sa:

Als� k�psor: Morelia Viridis "sorong" klo�ka-el�es�se, majd �llapota a beavatkoz�s ut�n

T�netek:

- klo�k�b�l kil�g� "h�scafat", gyakran g�mb alak�

- �tv�gytalans�g

�ltal�ban a h�mekn�l p�rz�skor, ill. telel�s ut�n fordul el�, okoz�ja lehet valamilyen b�lelz�r�d�s, �s ezzel j�r� er�lk�d�s. K�nnyen felismerhet� a nagy h�sgomb�cr�l, amely a h�ll� klo�k�j�b�l ny�lik kifel�. Fontos, hogy miel�bb juttassuk �llatorvoshoz a s�r�lt �llatot �s ne hagyjuk kisz�radni, megkem�nyedni a h�st. A "visszamasz�roz�s", probl�m�sabb helyzetben seb�szeti beavatkoz�s ut�n gy�gyszeres �s ken�cs�k alkalmaz�sa mellett gy�gy�that�.

 

T�lyog:

T�netek:

- leverts�g

- �tv�gytalans�g

- nem rendesen csuk�d� sz�j

- kidudorod�, kem�ny g�mb a testen

Kialakul�s�nak oka legf�k�pp valamilyen elfert�z�d�tt s�r�l�snek k�sz�nhet� (pl. eg�rharap�s). A gyulladt ter�leten felgy�lemlik a genny, amely nem tud t�vozni. Ez tokosodik be, majd alakul ki a t�lyog. Mivel a sz�veteket is megt�madhatja, mindenk�pp vigy�k �llatorvoshoz a beteg �llatot.
M�sodik kialakul�s�nak m�dja a szennyez�d�s, mely legink�bb a sz�j�reg ter�let�t �rinti. Az aljzatb�l r�tapad� darabk�k annyira irrit�lj�k a ny�lkah�rty�t, hogy az begyullad, �s a fentebb eml�tett folyamat megy v�gbe.

Kezel�se: emelj�k meg a h�m�rs�kletet, rem�lve, hogy esetleg mag�t�l kifakad a dudor. Ha nem tapasztalunk javul�st, akkor mindenk�pp menj�nk hozz��rt� �llatorvoshoz, aki a t�lyog felv�g�s�val kitiszt�tja azt.

 

A t�d� rendelleness�ge

A k�gy� kb. els� negyed�n�l-harmad�n�l, ahol a t�d� tal�lhat�, egy a bord�k k�z�tti m�ly horpad�s tapasztalhat�. Az �llatnak f�jdalmai lehetnek l�gv�telkor,

mivel a test�nek azt a szakasz�t legink�bb megemelve, valahonnan f�ggeszkedve, de semmik�pp sem a f�ldh�z �rintkezve poz�cion�lja.

T�netek:

- behorpadt mellkas (�s ezen a ter�leten megny�lt b�r)

- �tv�gytalans�g

- a testr�sz megemel�se

Elm�letileg a t�nyez� ami szerepet j�tszhat a kialakul�s�ban,  v�rusos eredet�. Sokszor �veken kereszt�l lehet hordoz� a k�gy� mindenf�le t�net n�lk�l, minim�lis m�rt�kben, vagy egy�ltal�n nem tov�bbfert�zve a vele k�z�s terr�riumban l�v�ket. Hogy mit�l v�lik hirtelen szemmel l�that� probl�m�v�, arra nem sok magyar�zat van. Stressz, alacsony h�m�rs�klet, huzat, egy t�pl�l�k�llat �ltal okozott harap�s, sz�ll�t�s, egy odacsukott farok, stb. mind kiv�lt�ja lehet ennek a betegs�gnek.

Kezel�se: emelj�k meg a h�m�rs�kletet a megszokott�l p�r fokkal (max. 35-36 fokig, de mindenk�pp legyen egy "h�v�sebb", 30-32 fok k�r�li pont) �s figyelj�k
rendszeresen a k�gy� viselked�s�t. Ha a megemelt h�m�rs�klet ellen�re nem javul a helyzet, vigy�k �llatorvoshoz aki antibiotikumos kezel�st fog javasolni.