Amőbák (Entamoeba invadens):

Amőbák egy teknős májában

Az amőbák olyan betegséget okozhatnak, ami az egész állományt megfertőzheti. A higiénia és karantén emiatt kiemelten fontos! A tünetek nem mindig észlelhetőek, ezért lehet, hogy csak egy késői stádiumban fedezzük fel. Az amőbák a belső szerveket, beleket és annak szöveteit támadják meg.

Tünetek:

- levertség

Bizonyosságot a betegség felől ürülékmintával vagy kenetmintával szerezhetünk, amit állatorvossal nézetünk meg. Mikroszkóp alatt jól felismerhető az amőba.

Imidazollal, vagy hasonló hatóanyagú készítményekkel kezelhetjük a fertőzött állatokat, emellett emeljük a terráriumban a hőmérsékletet, míg a páratartalom legyen alacsonyabb a szokottnál.

Fontos a mielőbbi kezelés elkezdése, ellenkező esetben sajnos a fertőzés az álla halálához is vezethet.

Trichomonas:

Ostoros egysejtűek, amik leggyakrabban a belekben és a gyomorban tanyáznak, gyulladást okozva.

- étvágytalanság

Ürülékmintával mikroszkóp alatt könnyen felismerhető parazita. A kezelés Clont/Metronidazollal vagy hasonló hatóanyagú gyógyszerrel történik. Szerencsére könnyen gyógyítható, de szélsőséges esetben elhulláshoz is vezethet. Emberre nem terjed át.

Kriptosporidiózis (Cryptosporidium serpentis / C. saurophilum):

A kriptosporidiózis a legrosszabb megbetegedések körébe tartozik a kígyófélék között.

Egy pozitív eredmény kivizsgáláskor (tünetmentes állatnál) arra utalhat, hogy olyan eleségállattal lett etetve, ami maga is hordozója volt az élősködőnek (elsősorban C. muris és C. parvum). Ezek nem fertőzőek a kígyókra nézve, de téves eredményt mutathat a teszt emiatt, viszont a ténylegesen fertőzött állat is sokáig tünetmentes maradhat!

Tünetek:

- étvágytalanság

Kezelése Clont/Metronidazol/Flagyl szerekkel és Bioserinnel, de sajnos az esetek döntő többségében végzetes kimenetelű a betegség. Esetleg segíthet, ha a táplálék mennyiségét csökkentjük, így tehermentesítjük a szervezetet. Ilyenkor előfordulhat, hogy az állat saját ellenállóképessége megerősödik, és leküzdi a betegséget. A gyógyulás teljes bizonyosságáról azonban többszöri tesztet kell csinálni (ürülékmintával nem lehetséges, a gyomorból vett mintákkal végzik). Egy egyszeri negatív eredmény még nem bizonyosság a teljes gyógyulás felől.

Coccidium:

Egysejtű szervezet, amelyek különböző állatok belének vagy mirigyvezetékeinek hámsejtjeiben élősködnek s ezeknek elpusztítása által, főleg ha – mint rendesen – tömegesen jelennek meg, gazdaállatuk egészségét, esetleg életét is veszélyeztetik.

- véres ürülék/hasmenés

Kezelése parazitaölő készítményekkel történik. A kezelés többszöri ismétlése javasolt, különben felülfertőződés történhet.

Férgesség:

Sokféle fajtája és formája van a férgességnek. Van amelyik a belekben él, van amelyik a gyomorban, tüdőben vagy más belső szervekben. Fertőzés gyanúja esetén azonnal ürülékmintát kell venni és egy állatorvoshoz eljuttatni. Az azonosítás után kezdődhet a megfelelő kezelés.

Mikózis:

A gombás megbetegedéshez a rossz légjárás, állandó nedves talaj vagy a bomló ürülék is hozzájárulhat.

Tünetek:

- elszíneződött pikkelyek (pirostól a barnáig), leginkább a hasi részen

- gennyes hólyag

- nyílt, nedves sebek

Állatorvossal vizsgáltassuk ki az állatot, sokszor egy égési sérülés könnyen összetéveszthető egy gombás megbetegedéssel. Jóddal, betadinnal magunk is tudjuk kezelni a felületet, de a legbiztosabb, ha megmutatjuk egy szakértőnek. Fontos, hogy gondoskodjunk a megfelelő szellőzésről és száraz tartásról. Legegyszerűbb, ha a gyógyulásig külön tartjuk az állatot.

Atkák:

A terraristák körében leggyakrabban tapasztalt problémát az atkák jelentik. Okozója lehet az újonnan behozott állat, egy atkás eleségállat, de pete formában a berendezési tárgyakkal vagy alommal együtt is behozhatjuk. Néha már egy séta egy börzén, vagy egy másik terrarista meglátogatása is elég, és a mi állataink is atkásak lehetnek. Fiatal és idős állatok egyaránt fertőzöttek lehetnek, sőt, mivel a vérüket szívják, s ha kórosan elszaporodnak, akár a gazdaállat halálát is okozhatják.

Tünetek:

- folyamatos dörgölőzés a berendezési tárgyakhoz

Az atkák „házi” gyógyítására tökéletes módszer, ha olívaolajas vízben megfürdetjük, így megfullasztva az atkákat.

Én Insecticide2000-t vagy Frontline-t használok. Egy papírtörlőt nedvesre fújok vele, áttörölgetem vele az állatot (ügyelve, hogy a szájba ne kerüljön) és karanténba teszem (doboz + papírtörlő + kis vizestál). Ezzel a vegyszerrel átfújom a terráriumot is (persze miután mindent kiszedtem-kitakarítottam belőle), hagyom szellőzni 1-2 napot, utána visszateszek mindent a helyére és berendezem. A kígyót érdemes 4-5 naponta újra lekezelni, addig ne is tegyük vissza a terráriumba, ameddig legalább 2 kezelésen át nem esett. A vizestálat később tegyük be, nehogy a vegyszer belekeveredjen az ivóvízbe, ezért inkább kint itassuk az állatainkat.

A berendezési tárgyak, alom atkátlanítására szokás javasolni, hogy sütőben 200 fokon süssük ki őket (persze csak ami nem olvadékony).

Szájrothadás (Stomatitis):

A szájrothadás egy baktériumos fertőzés, ami kezelés hiányában az állat elhullásához vezet. Okozója lehet a tartási körülmények nem megfelelő biztosítása, higiénia hiánya, szélsőséges hőmérséklet, visszamaradt vedlés, gyenge immunrendszer, stb. Néha a tüdőgyulladás velejárója.

Tünetek:

- nyáladzás

- látható gyulladás a fogsor mentén

Rosszabb esetben átterjedhet a lég- és nyelőcsőre. Ha észleljük, forduljunk állatorvoshoz mindenképp.

Megfázás:

A megfázás akkor fordulhat elő, amikor az állatot szállítjuk, vagy tartósan hideg és nedves közegben van tartva. A betegséget leggyakrabban bacilus okozza, de ugyanúgy lehet vírus vagy gomba az okozó.

Tünetek:

- gyakori tüsszögés

Rosszabb esetben forduljunk állatorvoshoz, aki antibiotikumot ír fel, de magunk is segíthetünk a gyógyulásban a hőmérséklet tartós megnövelésével (30-33°C), a melegítőlámpát is tartsuk tovább bekapcsolva.

Tüdőgyulladás (Pneumónia):

A tüdőgyulladás legtöbbször a megfázás szövődményeként alakulhat ki, az ok nagyjából ugyanaz, mint a megfázásnál (lásd fentebb). Veszélye, hogy nagyon rövid idő alatt halálhoz vezethet, hamar el kell kezdeni a mielőbbi kezelést.

Tünetek:

Antibiotikumos kezelés mindenképp szükséges a gyógyuláshoz, valamint a megemelt hőmérséklet. A kezelés hiányában a tüdőgyulladás gyorsan végez az állattal.

Szorulás:

Szorulást a kloáka előtt feltorlódott és kiürítetlen bélsár okoz. Lehet a nem megfelelő hőmérséklettől, étrendtől (pl. teknősök), vagy idegen tárgy is okozhatja.

Tünetek:

- levertség

Mindenképp vigyük el orvoshoz a beteg állatokat, de néha elég, ha langyos, kéz meleg vízben áztatjuk 10-15 percet. Ezt megtehetjük naponta 2x is akár, esetenként több időre is a vizes dobozba zárhatjuk.

Kalciumhiány:

Tünetek:

- deformálódott külső

- csökevényes, torz végtagok

A nem megfelelő táplálék okozza ezt a deformitást. A végtagok csökevényesek, deformálódtak, teknősöknél pl. a páncél puha és nem növi be teljesen az állat testét.

Külső sérülések:

Tünetek:

- gennyező terület

- elszíneződött, esetleg púpos bőrfelület

- vérző, hússzínű folt

A kígyóknál elég gyakori. Általában problémamentesen begyógyulnak, sokszor viszont komplikációk léphetnek fel.

Harapás: az eleségállatok gyakran okoznak sérüléseket hüllőinken. Az egészen kicsi karcolástól a nagy, elfertőződött, gennyes sebekig széles a skála. Fontos, hogy ha észlelünk bármilyen sebet, kezeljük le, vagy komolyabb probléma esetén mutassuk meg állatorvosnak.

Égés: a túl erős, és/vagy túl közel lévő melegítőlámpák csúnya égési sérüléseket okozhatnak. Kenőccsel lekezelhetjük, s általában 1-2 vedlés után szépen begyógyulnak a sebek. Hasi égési sebeket a talajfűtők okozhatnak (kábelek, fűtőkövek, fűtőlapok, stb.)

A legtöbb sérülést, karcolást lehet betadinnal, égés elleni kenőcsökkel házilag kezelni.

Kloáka kifordulása:

Alsó képsor: Morelia Viridis "sorong" kloáka-előesése, majd állapota a beavatkozás után

Tünetek:

- kloákából kilógó "húscafat", gyakran gömb alakú

- étvágytalanság

Általában a hímeknél párzáskor, ill. telelés után fordul elő, okozója lehet valamilyen bélelzáródás, és ezzel járó erölködés. Könnyen felismerhető a nagy húsgombócról, amely a hüllő kloákájából nyúlik kifelé. Fontos, hogy mielőbb juttassuk állatorvoshoz a sérült állatot és ne hagyjuk kiszáradni, megkeményedni a húst. A "visszamaszírozás", problémásabb helyzetben sebészeti beavatkozás után gyógyszeres és kenőcsök alkalmazása mellett gyógyítható.

 

Tályog:

Tünetek:

- levertség

- étvágytalanság

- nem rendesen csukódó száj

- kidudorodó, kemény gömb a testen

Kialakulásának oka legfőképp valamilyen elfertőződött sérülésnek köszönhető (pl. egérharapás). A gyulladt területen felgyülemlik a genny, amely nem tud távozni. Ez tokosodik be, majd alakul ki a tályog. Mivel a szöveteket is megtámadhatja, mindenképp vigyük állatorvoshoz a beteg állatot.
Második kialakulásának módja a szennyeződés, mely leginkább a szájüreg területét érinti. Az aljzatból rátapadó darabkák annyira irritálják a nyálkahártyát, hogy az begyullad, és a fentebb említett folyamat megy végbe.

Kezelése: emeljük meg a hőmérsékletet, remélve, hogy esetleg magától kifakad a dudor. Ha nem tapasztalunk javulást, akkor mindenképp menjünk hozzáértő állatorvoshoz, aki a tályog felvágásával kitisztítja azt.

 

A tüdő rendellenessége

A kígyó kb. első negyedénél-harmadánál, ahol a tüdő található, egy a bordák közötti mély horpadás tapasztalható. Az állatnak fájdalmai lehetnek légvételkor,

mivel a testének azt a szakaszát leginkább megemelve, valahonnan függeszkedve, de semmiképp sem a földhöz érintkezve pozícionálja.

Tünetek:

- behorpadt mellkas (és ezen a területen megnyúlt bőr)

- étvágytalanság

- a testrész megemelése

Elméletileg a tényező ami szerepet játszhat a kialakulásában,  vírusos eredetű. Sokszor éveken keresztül lehet hordozó a kígyó mindenféle tünet nélkül, minimális mértékben, vagy egyáltalán nem továbbfertőzve a vele közös terráriumban lévőket. Hogy mitől válik hirtelen szemmel látható problémává, arra nem sok magyarázat van. Stressz, alacsony hőmérséklet, huzat, egy táplálékállat által okozott harapás, szállítás, egy odacsukott farok, stb. mind kiváltója lehet ennek a betegségnek.

Kezelése: emeljük meg a hőmérsékletet a megszokottól pár fokkal (max. 35-36 fokig, de mindenképp legyen egy "hűvösebb", 30-32 fok körüli pont) és figyeljük
rendszeresen a kígyó viselkedését. Ha a megemelt hőmérséklet ellenére nem javul a helyzet, vigyük állatorvoshoz aki antibiotikumos kezelést fog javasolni.